[Felnőtt képzés] 1. § Az állam - e törvény keretei között - mindenki számára biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot.
2. § (1) E törvény szabályozza a felnőttképzési, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatási és igazgatási tevékenységet, valamint a felnőttképzés intézmény- és támogatási rendszerét.
(2) A felnőttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Sztv.), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.), valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
[Felnőtt képzés] 3. § (1) A törvény hatálya - a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed
a) a felnőttképzésben részt vevő, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő felnőttre,
b) a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységükkel kapcsolatosan a
- közoktatási intézményekre,
- szakképző intézményekre,
- felsőoktatási intézményekre,
- közhasznú társaságokra, egyesületekre, köztestületekre, alapítványokra, közalapítványokra, továbbá
- egyéb jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra, valamint ezek felnőttképzési tevékenység
folytatására létrehozott társulásaira.
[Felnőtt képzés] (2) E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység
a) a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá
b) a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a törvény IV., V. és VI. része alkalmazásában felnőttképzési tevékenységnek minősül a felsőoktatási intézményben, felnőtt hallgató részére nyújtott, az Ftv. alapján állami támogatásban nem részesülő, az Ftv. hatálya alá tartozó képzés.
(4) E törvény hatálya nem terjed ki a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 13. § szerint létrejött jogi személyre, kivéve ha
[Felnőtt képzés] a) az Sztv., a Ktv. vagy az Ftv. hatálya alá tartozik és felnőttképzési tevékenységet folytat, vagy
b) az alapítása kizárólag felnőttképzési tevékenység folytatása céljából történt.
A FELNŐTTKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSA ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE
A felnőttképzés irányítása
4. § (1) A Kormány a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatai körében rendeletben határozza meg
[Felnőtt képzés] a) a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának;
b) a felnőttképzési normatív támogatások igénybevételének és a IV. rész szerint támogatott képzést folytató intézménynek az állami támogatással kapcsolatos kötelezettségeinek
részletes szabályait.
(2) A felnőttképzés ágazati irányítását az oktatási miniszter látja el, és e feladata körében rendeletben határozza meg
a) a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályait;
[Felnőtt képzés] b) a felnőttképzések egyes formái esetében a 16. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenő további részletes szabályokat.
Az Országos Felnőttképzési Tanács
5. § (1) Az Országos Felnőttképzési Tanács (a továbbiakban: OFkT) az oktatási miniszter felnőttképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületeként működik.
(2) Az OFkT véleményt nyilvánít
[Felnőtt képzés] a) a felnőttképzést érintő stratégiai kérdésekben,
b) a felnőttképzés-támogatási rendszer elveiről,
c) a felnőttképzést érintő jogszabályok tervezetéről,
d) az akkreditációs eljárás szabályairól és az akkreditáció szakmai követelményrendszeréről.
(3) Az OFkT értékeli a felnőttképzésben részt vett felnőttek, ezen belül különösen a hátrányos helyzetben lévők elhelyezkedési lehetőségeinek tapasztalatait, és javaslatot tesz a szükséges változtatásokra.
6. § (1) Az OFkT 13 tagból áll. Tagjait az oktatási miniszter kéri fel 3 évre az alábbiak szerint:
[Felnőtt képzés] a) egy-egy főt az oktatás irányításáért, a központi költségvetés tervezéséért, a foglalkoztatáspolitikáért, a közművelődés irányításáért, valamint a megváltozott munkaképességű személyek képzéséért felelős minisztérium képviseletében,
b) négy főt a felnőttképzés különböző területein elismert szakemberek közül,
c) egy főt a munkavállalók, egy főt a munkaadók érdek-képviseleti szervezeteinek képviselői, valamint további egy főt a gazdasági kamarák és egy főt a felnőttképzést folytató intézmények érdek-képviseleti szervezeteinek képviselői közül.
A tagok névsorát az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
[Felnőtt képzés] (2) Az OFkT elnökét - a tagok közül - az oktatási miniszter kéri fel.
(3) Az OFkT ügyrendjét maga állapítja meg.
(4) Az OFkT működéséhez szükséges feltételek biztosításáról az oktatási miniszter gondoskodik.
Nemzeti Felnőttképzési Intézet
[Felnőtt képzés] 7. § Az oktatási miniszter
a) a felnőttképzési tevékenység szakmai, módszertani fejlesztésére,
b) a felnőttképzési fejlesztési feladatok ellátására,
c) a felnőttképzésre vonatkozó szakmai dokumentációk létrehozására és folyamatos fejlesztésére,
[Felnőtt képzés] d) a felnőttképzési kutatások és felnőttképzési szakmai szolgáltatások országos összehangolására, valamint,
e) a felnőttképzés, a közoktatás, a felsőoktatás, illetve a közművelődés közötti kapcsolat erősítésére,
f) a nemzetközi együttműködés, így az Európai Unió tagországainak felnőttképzési intézményeivel történő együttműködés fejlesztésére,
g) a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT) titkársági feladatainak ellátására
Nemzeti Felnőttképzési Intézetet (továbbiakban: NFI) hoz létre.